10.fejezet

10.fejezet

Ma egy kicsit fel volt kavarva a napom de erről majd később beszélek.Mit értek azon hogy "fel volt kavarva egy kicsit a napom "? Hát azt hogy most már tényleg nem tudom , hogy mit érezzek egyes emberek iránt.
Hol is tartottam igen megvan .

A lányok egyesével köszöntek vissza Ádámnak , én viszont nem akartam köszönni neki.
Ádám épp elém ült Alizzal , nagyon jó azt szerettem volna  elérni , hogy ne nézzek folyton Ádámra , csak előre.Jó gyorsan elmentem volna onnan de nem lehetett sajnos ott kellett velük maradni és azt nézni hogy ölelgetik egymást :( .
Hálát adok az istennek , mert elkezdett rezegni a telefon a zsebembe.A kijelzőn Boti neve volt odaírva, nem értettem miért hív engem.
-Elnézést.-mondtam és félrevonultam. Láttam hogy Ádám folyamatosan engem nézett ,de nem foglalkoztam vele.
-Szia!-mondtam a telefonba
-Szia Hanna!-köszönt vissza Boti - Figyelj most ráérsz?
-Miért?-kérdeztem
-Csak mondd hogy igen vagy nem .
-Igen-mondtam
-Nagyszerű gyere le a Hősök terére. Oké?-mondta
 -Oké -mondtam aztán letettem a telefont.Utána visszamentem a lányokhoz és Ádámhoz.
-Bocsi de most mennem kell, közbe jött valami.-mondtam
-És mi ez a fontos dolog amiért itt hagysz minket?-kérdezte- Vagy az a baj hogy idejöttem vagy is jöttünk.
Elkerekedett szemmel néztem rá.
-Nem nem baj, de mit érdekel téged , hogy én mit csinálok?-háborodtam fel szerintem jogosan.
Válaszra akarta nyitni a száját , de én gyorsabb voltam.
-Sziasztok!-mondtam és lementem a mozgó lépcsőn.
Nagyon siettem nem is tudom miért.Valami nagyon húzott Boti felé de ez ellen  sem tudtam mit csinálni.

A sétálás közben csak egy zenét dúdoltam :) .

Sosem unom meg ezt a zenét :)
Miután odaértem a Térre meg kellett keresnem Botit.
Valaki hátulról elkezdett csikizni majdnem összeestem a röhögéstől , de talpon maradtam.
-Ne, ne ez már fáj - mondtam röhögve
-Jó na akkor abba hagyom - mondta Boti
 -Miért hívtál ide ?-kérdeztem
-Csak láttam hogy elég rosszul vagy Ádám miatt meg a lábad miatt ezért azt gondoltam jár neked egy kis kikapcsolódás.
-Értem ez nagyon kedves tőled -mondtam mosolyogva - de mit is fogunk csinálni ? -kérdeztem
-Majd meglátod-mondta
-Milyen táska van nálad ?
-Adidas - válaszolta mosolyogva
-Azt látom de mi van benne?
-Majd meglátod. - mondta  rejtélyesen - Gyere utánam .
-Oké
Elvitt engem egy kihalt helyre ahol senki sem volt. Csak egy üres fal.
-Mit fogunk csinálni?-kérdeztem
-Miért vagy ennyire aggodalmas ?-kérdezte
-Nem vagyok aggodalmas én csak kíváncsi vagyok .-mondtam
-Aha értem.Ezt vedd fel-mondta és oda adott egy fehér pólót. Ő egy kék pulcsit vett fel amit a szája elé húzott.
- Mit fogunk csinálni ?
-Kifosztunk egy ékszer boltot ezért vettem fel a pulcsit és raktam a szám elé.-mondta nyugodtan
-te normális vagy ?? És mi van észre vesznek engem ?-kérdeztem
-Semmi vagy is bukta.
-Te most normális vagy ?
-Mer?
-Ékszer boltot kipakolni ??
 Boti elkezdett szakadni a röhögéstől.
- Mi olyan vicces egy rabláson ?
-Őszintén kérdezem láttál valahol egy ékszer boltot a környéken ?-kérdezte röhögve -vagy egyáltalán egy boltot?
-Nem láttam
-Akkor?
-De láttam egy ABC -t. A sarkon van egy.-mondtam győztesen , de még hangosabban elkezdett röhögni ezen.
-Te most komolyan azt hitted hogy rabolni fogunk ?- kérdezte
-Igen-mondtam komolyan
- Elárulom  graffitizni fogunk . Ezért kell a fehér póló hogy ne festékezd össze magad.
-Á értem.- mondtam - De én nem is tudok graffitizni - mondtam szomorúan.
-Majd megmutatom hogy kell.

Végül is sikerült  megcsinálni a betűket , szerintem Boti nagyon büszke lehetett rám : ) .
Nagyon jól éreztem magam Botival , ő vele megnyugtató együtt lenni.

Mindent lepróbáltam fényképezni , minden közös pillanatot :)
Egy élmény volt számomra , hogy együtt lehettem  Botival.














Miután végeztünk hazaindultunk , Boti hazakísért nem is tudom miért de hála neki mert félek este :) .
A kapunk előtt megálltunk és elköszöntünk egymástól.
-Köszönöm a mai napot nagyon jó volt egy kicsit lazítani-mondtam megkönnyebbülten.
-Ez volt a célom -mondta mosolyogva.
Na és most olyan történt amit még sosem csináltam.
Úristenem magához húzott és azt mondta hogy szeret és és .. megcsókolt .
Na ezt azért nem gondoltam volna , hogy pont Botival csókolózok először , de ez is megtörtént.
A csók után Boti hazament én meg boldogan léptem be a nappaliba.
A mosoly azonnal lehervadt rólam mert anyuék ott álltak a nappaliba összetett kézzel .
-Ö sziasztok !
-Ki volt ott kin veled ? -kérdezte apu
-Senki-mondtam
-Tudom hogy volt ott kinn  valaki láttam.-aggodalmaskodott anyu
-Jó most megfogtatok !-mondtam-Mercy volt az vele jöttem haza és még beszélgettünk kint.
-Na látod én mondtam neked hogy érdemes megvenni a túlélő kalauzt szülők részére -mondta anyu apunak
-Igen szívem.-mondta apu
-Milyen kalauz ?-kérdeztem
-Csak a szülőknek van ilyen gyereknevelő könyv.-mondta apu részletesen
-Értem .Akkor én felmegyek jó éjt - mondtam