Újra suliban

27.fejezet

 Hétfő. jan (. 1)

Többhetes "pihenés " után újra mennem kellett suliba nagy örömömre.
Reggel anya keltett fel mert elaludtam (szokásom szerint) .
- Hanna ... kelj fel.. lefogod késni az első órádat!
- Had aludjak még egy kicsit ! -nyöszörögtem
- Na nyomás ki az ágyból !- mondta hangosabban
- Jó , jó kelek már !
Nagy nehezen kikeltem az ágyamból  , utána lementem a konyhába hogy bekapjak valami reggelit ...éhes gyomorral nem jó kezdeni a napot.
- Még fel se öltöztél ? - jött oda hozzám Dóri
- Neked is jó reggelt!-mormoltam és felálltam a székről 
- 10 perc múlva indulunk . -folytatta tovább
-Indulsz ..-helyesbítettem ki
- Te nem jössz suliba ? -kérdezte
- De .
- Akkor?
- Nem fogok elkészülni 10 perc alatt ha  itt kérdezgetsz engem .
- Jó akkor hagylak . - mondta és leült reggelizni
Én még "gyorsan" felbaktattam a lépcsőn és bementem a szobámba , hogy előtúrjak valami ruhát a szekrényemből .Ezután bementem a fürdőszobába , hogy feldobjak magamra egy kis sminket.

 - Hanna gyere már! Lefogjuk késni az első órát ! - ordibált lentről Dóri
- Megyek már ! -ordítottam vissza - Mit kell siettetni?  -mormoltam
Lementem a lépcsőn és gyorsan bepakoltak a kajámat amit anya készített nekem a suliba .
- Mehetünk ? -kérdeztem
- Igen - felelte Dóri
Kimentünk az ajtón és célba vettük a sulit.
- Kérdezhetek valamit ? -mondta Dóri
- Attól függ ..... Miről ?
-Tomival kapcsolatosan .
- Tomival ? -néztem rá
- Igen .
- Mi van vele ? -kérdeztem vissza
- Mi van köztetek ? - kérdezte komolyan
- Semmi... barátság .
- Legalább magadnak ne hazudj Hanna .... láttam amikor megcsókolt a kórház előtt.-mondta mosolyogva
Óvatosan elnevettem magamat , hogy meg ne lássa az arcomon az örömteli vigyorgásomat.
- Na mesélj .- vigyorgott tovább Dóri
- Őszintén én sem tudom , hogy most mi van köztünk .... de én még mindig szeretem őt..... és nem akarom elveszteni soha .- vettem érzelgősre a beszélgetésünket
- Remélem ti is olyan boldogok lesztek , mint mi Ádámmal. - áradozott Dóri
Felhúzott szemöldökkel néztem Dórira aki szerelmes pillantással nézegettet előre.
A sulihoz érve megpillantottam egy ismerős arcot , aki folyton engem nézett amíg oda nem értem hozzá .
- Te meg mit keresel itt? -kérdeztem mosolyogva
- Nincs első órám ezért idejöttem , hogy megnézzem ,hogy jobban vagy -e már. -mondta Tomi
-  Igen jobban vagyok . -mondtam boldogan
- Annak örülök . - mosolyodott el - Mikor végzel ?
- 14.20
- Akkor találkozunk még .-mondta és egy puszit nyomott az arcomra és elment
Egy perce teljesen lefagytam utána meg elkezdtem örömömbe ugrálni mint egy óvodás.Oda akartam rohanni hozzá és szorosan átölelni és megcsókolni , de nem lehetett mert egyrészt nem tudok futni mert még fáj egy kicsit a lábam  , másrészt meg 1 perc múlva becsengetnek és én még mindig kint ácsorogtam a sulikapu előtt.
Amilyen gyorsan csak tudtam felrohantam a legfelső emeletre a termünkbe .Pont akkor csengettek be amikor berontottam a termünkbe .Szerencsére a tanár még nem volt bent a terembe . Fújtatva ledobtam a táskámat a helyemre és leültem .
 - Sziaaaa ! -ugrott a nyakamba Emma
- Szia!-öleltem meg
- Csak nem futottal ? -kérdezte mosolyogva
- De - lihegtem
1-2 perc után el is kezdődött az óránk. Etika volt az első óra ami megfelel egy alvós órának.Lehajtottam a fejemet a padra ,de a tanár nem hagyta figyelmen  kívül .
- Hanna ! Le aludj az órámon !- kiáltott fel a tanár
- Elnézést tanár úr ! -keltem fel a padról
- Még egy ilyen és jöhetsz ki felelni !- szólt rám erélyesen
Én csak mosolyogva néztem a tanárra , mert őszintén nem nagyon érdekelt amit mondott perpillanat . Jobban lefoglalta a gondolataimat Tomi.Nem tudtam hova tenni a mai találkozásunkat .....A borzasztóan unalmas etika után tesi következett.
- Lejössz velem még a büfébe ? -kérdezte Emma kizökkentve a gondolataimból
- Persze .
Lementünk a büfébe és vettünk mindketten egy finom meleg buktát ( imádom a barackos buktát) , utána átmentünk a tesiterembe ahol az a-s -ok már nagyban elkezdték az órát . Gyorsan bementünk az öltözőbe és átöltöztünk.
-Ennyi ideig tartott átöltözni ? - vont kérdőre a tanárnő
Emma ránézett a tanárra és valami mosolyfélét erőltetett rá az arcára .  Az 1-2 perc késésünk miatt kellett futnunk + 5 büntetés kört .
- Néha elegem van ebből a nőből .- mondta Emma
- Nem csodálom .- válaszoltam
A fárasztó tesi után egy nagyon "érdekfeszítő" kémia következett a "kedvenc" tanárnőmmel. Utána meg  matek és  nyelvtan  óra volt . Matekon nem csináltunk semmi különöset csak tovább mentünk az anyaggal mint mindig . Matek után Angol volt amin feleltünk , de szerencsére nem nekem kellett felelni .
Alig vártam már , hogy vége legyen a sulinak .... Fogalmam sem volt arról hogy miről akar beszélni Tomi...
Az órák után még lementem táncra.Annyira fel voltam pörögve hogy nem is tudtam a tánccal foglalkozni .
-Hanna koncentrálj ! Már harmadszorra rontod el a lépéseket !- szólt rám a tanár
- Minden rendben van ? - jött oda hozzám Lau ( az egyik táncos csaj )
- Persze . -mondtam vigyorogva
- Minek örülsz ennyire ? -kérdezte mosolyogva
- Háát........... - vigyorogtam
- Csak nem egy srácról van szó ? - nézett rám gyanakodva
 - Lehetséges .....-vigyorogtam tovább
- Juuj mesélj ! - ugrándozott örömében
- Majd ha hazaérek akkor mindent elmesélek . -kacsintottam
Lauval elkezdtünk ugrándozni mint az 5 évesek , utána meg végighülyültük az egész tánc órát.

Tánc után gyorsan átöltöztem és kirohantam a suli elé . Tomi még nem volt ott szóval kimentem a kapuhoz . Vártam kb 10 percet és még mindig nem volt ott . Nem értettem , hogy hol késlekedik eddig. Végső elkeseredettségemben elindultam hazafelé .
- Várj Hanna ! - kiabált valaki a hátam mögül
Először megijedtem , mert nem tudtam , hogy ki ordibált nekem a távolból visszanéztem és láttam , hogy Tomi jön felém .
- Bocsánat , hogy nem értem ide időben csak el kellett valamit intéznem . Ugye nem haragszol ? -nézett rám szomorúan
- Dehogy haragszok . -válaszoltam - De beszélnünk kéne ....
- Tudom , de előbb hadd mutassak meg valamit. -mondta és egy szó nélkül megragadta a karomat  és elhúzott
- Hova megyünk ? -kérdeztem
- Majd meglátod.-válaszolta rejtélyesen
Körülbelül egy 20 percet sétáltunk felfelé valami hegyre , közben " elmélyedve" beszélgettünk.
- Csukd be a szemed ! -mondta
- El fogok akkor esni . -röhögtem el magam
- Dehogy ...- mondta széles mosollyal

- Jó .

Egy - két lépést mentünk utána megálltunk.Kicsit fáztam és már jobban fújt a szél is .

-Na már nézhetsz .

Kinyitottam a szemem és valami gyönyörű táj terült el előttem. Félreértés ne essék nem a forgalmas , szmogos Budapestet néztem felülről , hanem egy erdővel borított pici területet . Olyan érzés volt mintha átléptem volna Narniába.

- Wow ez ......

- Csodálatos ? Gyönyörű? - helyettesítette ki Tomi a mondatom végét

- Elképesztő! 

- Tetszik? - kérdezte 

- Nagyon.- mondtam folyamatosan bambulva a tájat 

- Na gyere  ez még az eleje .- mondta és elindult egy kis ösvényen .

Körülbelül egy 10 percet kellett gyalogolnunk , ebbe a kicsi de még is gyönyörű erdőben.

- Mi ez a hang ? -kérdeztem

- Majd mindjárt rájössz.

Egyre közelebb mentünk a hang felé. Egy kis patak csorgadozását hallottam , olyan megnyugtató volt a hangja....Ezután kiértünk egy "kicsit nyitott" részre . A fáknak a lombjain keresztül átvilágított a Nap sugara. Egyszerűen nem tudtam szóhoz jutni.

- Hogy tetszik? -kérdezte Tomi kíváncsian 

- Nagyon !  Hogy találtál rá erre a helyre ?

- Szüleim mutatták még régebben .....minden nyáron eljöttünk ide sétálni , de most már nem ...

- Miért hoztál ide ? - kérdeztem kíváncsian 

- Hát .....beszélni szerettem volna veled , egy nyugodt helyen .

- Miről? 

- Rólunk....és arról a bizonyos csókról.

Tomi egy kicsit közelebb jött hozzám és a szemembe nézett.

- Egyszerűen nem tudlak elfelejteni és nem tudom elfelejteni a közös múltunkat és még mindig nagyon -de nagyon SZERETLEK! -mondta valami gyönyörű mosollyal az arcán .

A régi barátaim újra felkeltek és elkezdtek repkedni a gyomromba . Elakadt a lélegzetem ...nem tudtam mit mondani. Úgy álltam előtte mint egy rakás szerencsétlenség. Annyira szeretem őt , és egyszerűen lefagytam.

Tomi feszengve állt előttem a válaszra várva. Kínosan elröhögte magát és hátrébb lépett. A szívem vadul kapált azt hittem , hogy el fog menni....

- Nem kell most rögtön válaszolnod...-mondta 

- De válaszolok csak .....meglepődtem...

- Megértem.

- Te is nagyon hiányoztál nekem. De nem tudok most dönteni.....erre nem tudok mit mondani ..- nyögtem ki 

Nem tudom hogy mi ütött belém ...

Tomi csöndesen hátralépett és megfordult ..elindult kifelé az erdőből.

- Hova mész ? - kérdeztem

- Haza . - mondta szomorúan és elindult

A telefonom rezgése törte meg a csendet . Kivettem a telómat a zsebemből és megnéztem az üzenetet .

Emma írt ... Szomorúan visszacsúsztattam a zsebembe a telómat és elindultam hazafelé. Mikor kiértem az erdőből felhívtam Tomit , de nem vette fel , viszont hallottam , hogy csörög a telefonja. A hang után mentem ... Tomi a szikla szélén ült és nézte a tájat ..

- Úristen! Gyere onnan nehogy le ess ! -riadtam meg 

Tomi még mindig előre nézett. Közelebb mentem és elkaptam a karját és felhúztam a szikla széléről. 

- Gyere ! - mondtam 

- Muszáj ? - kérdezte elcsukló hangon 

- Kérlek ... 

Tomi felállt és a szemembe nézett.

Kipirosodott szemmel és lágy pillantásokkal pásztázott. 

- Ne nézz így .... -hajtottam le a fejemet 

Tomi meg sem szólalt csak tovább figyelt engem .

A néma csendet végül Tomi törte meg .

- Csak annyit mondj hogy igen vagy nem .....

Válaszra nyitottam a számat amikor .......

Folytatás...